1968. január 8-án születtem Budapesten, gyermekéveimet Ócsán töltöttem. Tanulmányaimat a Budapesti Műszaki Egyetemen folytattam és ezt követően néhány évig Budapesten éltem, 1996-tól családommal Ócsán telepedtem le.
1. Identitás
A szakmai identitásomat meghatározó mozzanatok közül egyre élénken emlékszem: apám szülei Ócsán az ófaluban, - ahogyan ezt itt mondják - az Alszegen éltek, közvetlenül a román kori háromhajós katedrális mellett. Később az ő házukból lett a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik tájháza. A premontrei rend e csodás kőépítményének erőteljes és tiszteletet ébresztő atmoszférája, kertjének izgalmas egyedi világa magával ragadó volt egy gyermek számára. A ’70-es évek elejétől, nyaranta sok időt töltöttem a nagyszüleimnél. Egy életre meghatározó élmény volt, gyermekként látni a tekintélyt, erőt, eleganciát sugalló katedrálist és annak szomorú környezetét. Ez az időszak az emberarcú szocializmus évei, a múltat végleg eltörölni vágyók időszakának kiteljesedése volt. Tombolt a vidék építészetének megsemmisítése, az egyen Kádár-kockák építése és a maradinak ítélt egységes faluképek szétverése, átfestése és barbár átépítése. Hét-nyolc éves gyermekként, nekem ez volt az épített környezet, ezt kaptam, ezt láttam. Aztán történt egyszer, hogy ez az építészeti káosz a templom környékén eltűnt, filmesek jelentek meg. Visszaépítettek, átalakítottak, átfestettek, díszletekkel egészítették ki a templom környezetében futó apró kanyargós utcákat. Gyermekéveim legizgalmasabb nyarát éltem ekkor meg. Túl azon, hogy mindig a filmesekkel lógtam, tátott szájjal csodálva őket, egy olyan harmonikus világ képe égett belém, a kéttornyú kőkatedrális és az egységes fehér vakolatdíszes, cserép vagy nádtetős rendezett házak, kertek, kerítések látványa, amelyet azóta sem tudok feledni. A helyes lépték, az épületek emberi arányrendszere itt mutatta meg magát először nekem. Azóta is e gyermekkori álombeli harmonikus képet keresem, amikor épített környezetünket alakíthatom.
2. „találd meg a saját hangod”
Mesterem, Makovecz Imre örökérvényű üzenetét követve indultam el az utamon. Érzékenység a természet rendjére, fogékonyság a közösségi lét formáira, szellemi mondanivaló, kapcsolódás a múlthoz, a hagyományokhoz, a folytonosság részévé válni, ez mind-mind az a bennem élő hajlam, ami az általam járt építészeti útra terelt és munkáim alapjává vált.
3. A hely – kulturális illeszkedés
Számomra az építészet elválaszthatatlan a helytől, annak természeti adottságaitól és kulturális értékeitől. Szakmai hitvallásom szerint az építész feladata az értékmentés és az értékteremtés kettőségében rejlik, ezek felett álló rendezőelv a hely maga. A helyre Hamvas Béla - i értelemben gondolok: „A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van. Mert nemcsak természet és környezet, föld, talaj, éghajlat, növényzet, vizek, hegyek és mindez együttesen. A hely nemcsak az, ahol a dolgok vannak. A hely barátságos, vagy ellenszenves, félelmetes, vagy szelíd, nyugodt vagy fenséges, és a nyelvnek alig van jelzője, amit ne lehetne a helyre alkalmazni. Két egyforma hely éppúgy nincs, mint megismétlődő pillanat. Az emberi élet gazdagsága meg nem ismétlődő pillanatokban, és semmi máshoz nem hasonlítható helyekben van annyira, hogy a Vedanta embere azért sajnálja itt hagyni az életet, mert látni akarja a helyeket, amelyeken még nem járt.”(Hamvas Béla)
Létezik a magyar genius loci, de nem egyetlen motívumban vagy formában, hanem egy sajátos szellemi és táji minőségben. Alapja a hely, amely egy közösség létezésének legelső feltétele. A Kárpát-medence zártsága, vizei, dombjai, síkságai különleges atmoszférát adnak. Ez az „otthonosság” érzése az, amit az építészetben is meg lehet jeleníteni. A genius loci Magyarországon maga a Kárpát-medence lelke és minden épület, amely belenő a földbe, a hagyományba és a közösségbe, ennek a léleknek a hangja. A hagyomány az építészetben nem lezárt múlt, hanem élő folyamat: a gyökér, amelyből új hajtások nőnek. Nem a formát kell másolni, hanem a szellemet tovább vinni. Nagyon fontos, hogy ezzel foglalkozzunk naojainkban, több okunk is van erre:
- Identitás: A globalizáció homogenizál, miközben az emberek vágynak arra, hogy valahová tartozzanak. A hagyomány gyökér, amelyből identitás fakad.
- Közösség: A hagyomány közös nyelv, amely összetart – értékeket, szokásokat, formákat ad, amelyek kapcsolódási pontok.
- Fenntarthatóság: A hagyományos építés és életmód sokszor ökológiailag bölcsebb volt, mint a modern tömegmegoldások.
- Értéktovábbadás: Hagyomány nélkül minden nemzedéknek újra kellene kezdenie a világ értelmezését – a folytonosság ad értelmet.
4. Mérce és forrás
A természet szervező erejét, rendjét kell tekintenünk minden emberi alkotás mércéjének. Így képes az ember a természet rendjét nem megbontva, rajta nem uralkodva, a teremtő erőt folytatva benne élni. Mindez az építészetben azt jelenti, hogy az épület kapocs az ember és a természet, az egyén és a közösség, a jövő igényei és a múlt hagyományai között. Az építészet geometriája az élő világ rendjét követi, a természet ritmusából fakad. Nem tagadja a matematikát hiszen mértani eszközökkel szerkeszthető, de új dimenziókat ad neki: a szabadságot, a természet mintázatait, a növekedés és a változás rendjét.
A népművészet üzenet az ember és a természet ősi kapcsolatáról, minta az építészeti alkotások számára. Az alkotás forrásában, folyamatában van a kapcsolat, az egyik formában dal, faragás vagy hímzés születik, a másikban tér, épület és város. Ezen felül a közösségi jelleg hasonlósága fontos még, hiszen a népművészet nem egyéni, hanem „apáról-fiúra” hagyományozó közösségi alkotás, hasonlóan az építészethez, amely közösségformáló szándék és akarat. Az építés emberépítéssel kezdődik, nem az egyéni zsenialitás produktuma. Az építészet a néphagyományokhoz is és a történeti örökséghez is forráskánt kapcsolódik, de egész más módon. Az előbbit gondolkodása, világszemlélete miatt újra formálva - nem múzeumi anyagként kezelve – folytatja, az utóbbihoz a tisztelet és a párbeszéd hangján, a kortárs nyelvet keresve, hozzá méltó módon illeszkedik.
5. Erhardt Gábor: Horváth Zoltán építészetéről
Örök kérdés, hogy egy épület megítélhető-e az idő- és térbeli környezet részletes ismerete nélkül. Alkotható-e vélemény egy épületről csak képek alapján, a tervező gondolatainak, illetve a használók, a környék lakói véleményének ismerete nélkül? Az utóbbi időkig azt gondoltam, hogy a válasz: egyértelmű nem. Különösen a hazai organikus építészet „ideológiával és narratívával telített” épületei esetében. Horváth Zoltán, és tágabban közvetlen munkatársai, Turi Attila és Terdik Bálint közelmúltbeli épületei kétségessé tették számomra ennek az állításnak a létjogosultságát, mivel az épületek döntően vidéken, illetve a budapesti agglomerációban épültek, erősen megkérdőjelezhető építészeti környezetben. Bántóan gőgösnek tartom azt az építészeti hozzáállást, amely az adott építési helyszín környezetének vélt vagy valós építészeti igénytelenségére hivatkozva a saját önmegvalósításának eszközeként tekint egy-egy tervezési feladatra, kizárva a környezeti hatásokat. Ezzel hozzájárul a környezet sokszólamúságához, még ha a környezet építészeti minőségén emel is. Egyre inkább azt látom, hogy az építészek feladata ma egyfajta szolgálat, különösen a magyar vidéken. Ez egészen más képességeket, talán hajlamokat igényel, mint amelyekre a mai építészeket kiképezték az egyetemen, illetve a mindennapi szakmai közegben. Mindezért egy kicsit szélesebb perspektívát nyitva boncolgatnám Horváth Zoltán szakmai pályafutásának elmúlt évtizedeit. És mindezek apropóján feltennék néhány kérdést az organikus, regionalista építészet jelenéről, jövőjéről. Horváth Zoltán és munkatársai mindenképpen ezen alkotók közé tartoznak, akik az építészetet, különösen a kisebb léptékű, vidéki középületek tervezését egyfajta szolgálatnak tekintik. E szolgálat alapja a főépítészi tevékenység, azaz egy építészeti gazdaszerep vállalása, amely egyrészt az állandó jelenlétről, másrészt a példamutatásról szól. Az állandó jelenlét lényege, hogy a főépítész megszólítható, minden szakmaikérdésre belátható időn belül válaszol, a legegyszerűbb lakossági megkeresésektől a településfejlesztés szélesebb horizontú kérdéseiig. A példamutatás pedig – az én meglátásom szerint – nem mást jelent, mint jó épületek tervezését és megvalósítását. Nem elég a főépítészi fogadóórán, a tervtanácsban kinyilatkoztatni a nagy igazságokat. Meg kell mutatni, hogyan kell – kulturáltan – viselkedni. Horváth Zoltán és a Triskell Építésziroda többi alkotója épületeivel megfogalmazza azt az építészeti arányrendszert, formavilágot és anyaghasználatot, amivel be lehet lakni a magyar vidéket. A rendszerváltás utáni idők építészeti gondolkodására jellemző, hogy egyrészről, aki fizet, az az úr. Azaz a megrendelő bármilyen stílusú, méretű házat terveztethet, az építésznek a szolgáltató szektor szereplőjeként ki kell szolgálnia a megrendelői igényeket, amelyeket csak azok a fránya jogszabályok korlátozhatnak. Ez határozza meg az agglomerációs települések jelenlegi építészeti arculatát. Ezzel párhuzamosan az építészek körében uralkodóvá vált az az attitűd, miszerint minden építész szuverén alkotó, akinek − kis túlzással − egyedüli célja a saját portfóliójának (sz)építése. Minden épülettervvel a világ megváltása a minimálisan elvárt cél, de elsősorban formai megközelítésből. Önkritikusan meg kell állapítanom, hogy ez az attitűd ránk, „Makovecz-árvákra” is igaz. Szilárd meggyőződésem, hogy a Horváth Zoltán által járt út közelebb van a „világmegváltás elvárt minimumához”. Ez az építészet formalista, de formáit egy felsőbb rendhez igazítja. Épületeit a Kárpát-medencei lakóházakra emlékeztető léptékű elemi részekre bontja le, amelyek addíciójából jön létre a mindig egyedi, de mégis ugyanazt az egy alapgondolatot kifejtő építészeti kompozíció. E tömegek belső rendje és egymáshoz viszonyított kapcsolata példátlanul intakt, alig van funkcionális megbicsaklás. Az alaprajzok nagyon tiszták és jól működők, de mégis van bennük annyi csalafintaság, amitől a belső tér érdekessé válik. Ráadásul minimális költséggel, ami, valljuk be, nem utolsó szempont. Az épületek külső rendjére jellemző a szimmetria, ami − Makovecz Imre épületeihez hasonlatosan − mindig módosul egy kis aszimmetriával. Az anyaghasználata végtelenül primer: a Kárpát-medencében megszokott fehér fal, látszó ácsszerkezet, cseréptető szentháromságából alig lép ki. Ebből következően szerkezeti csomópontjai tiszták, e gondolkodásmód a hazai építészetnek egyelőre nem sajátja, megkockáztatom, hogy a többséget rémülettel tölti el. Horváth Zoltán és a Triskell Építésziroda közelmúltbeli tevékenysége rávilágít arra, hogy az építészet se nem funkcionális, se nem esztétikai − sokkal inkább kulturális kérdés. Az építészetben csak úgy lehet kikényszeríteni a kulturált viselkedést, ha mi magunk is kulturáltan viselkedünk. Így van ez az életben is. Ahogy az élet számtalan területén, úgy az építészetben is el kellene fogadnunk egy közös, Kárpát-medencei stílt, és ahhoz illeszkedően kellene tervezni. Ez az írás természetesen nem az „önmegvalósító formalisták” elleni kiáltvány. Sokkal inkább napjaink egyik legfontosabb építészeti feladatának, a magyar vidék belakásának általános érvényűen követendő alapgondolatát, az illeszkedést kívánja az építészeti közgondolkodásba behúzni. Egy jó épületnek három dologhoz kell illeszkednie. Először is a környezet kulturális identitásához, ami egyáltalán nem magától értetődően, elsődlegesen olvasható. Másodszor a természeti környezethez, amit talán ma már nem kell részletezni, de mégis meghökkentő, hogy akár egy bejárati ajtó tájolására, kialakítására is hatással lehet, mint azt a maglódi bölcsőde épületénél is megfigyelhettük. Harmadszor illeszkednie kell az emberi természethez, ami sajátos romantikus voltával, otthonosság iránti vágyával jóval állandóbb entitás, mint amilyen mértékben az építészet fejlődik, változik, elsősorban technológiai szempontból. Az illeszkedés fontosságának felismeréséhez a helyes, de sokszor fájó önismeret vezethet el. Elszabadulni az utánzás által átélhető talmi azonosulástól, megtalálva az önnön képességeimhez, tehetségemhez mért saját utat, természetesen nem feledve a Mester teremtő géniusza által ránk testált kötelezettségeket. Mert abból, aki élete végéig Makoveczet utánozza, soha nem lesz Makovecz, de tisztességes Makovecz-követő sem. Aki viszont a Kárpát-medencei archetipikus mintákat követi, abból lehet olyan építész, aki a Mester nyomdokain járva, hathatósan hozzájárul a Kárpát-medence többszörösen roncsolt építészeti környezetének új életre keltéséhez. Horváth Zoltán megtalálta ezt a saját utat, amiért nagyon irigylem! Egyben gratulálok hozzá, mert tudom, hogy küzdelmes, embert próbáló évtizedek voltak szükségesek ehhez.
6. Szakmai pályafutás
1982-86 Bolyai János Gimnázium
1987-92 Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki kar
1990-92 Szakmai Gyakorlatok (Paralel Kft. – Szentesi Anikó)
1992 Makona Építésziroda Kft. (Makovecz Imre)
1993 Triskell Épülettervező Kft. (2008-tól Társtulajdonos)
1998-2014 Ócsa város főépítésze
2000-2005 Felsőpakony Község főépítésze
2006 Tectum-Art Építésziroda Kft. alapítása
2011 Főépítészi szakvizsga
2012 Magyar Építőművészek Szövetségének tagja
2014 Főépítészek az Épített és Természeti Környezetért Alapítvány Kuratóriumának tagja
2014-2019 Maglód város főépítésze
2015 Magyar Főépítészek Egyesületének tagja
2017 Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja
2023 Országos Főépítészi Kollégium alelnöke
2024- Visegrád város főépítésze
2024 Magyar Építész Kamara főépítészi tagozatának vezetőségi tagja
7. Fontosabb Középületek
1995-99 Százhalombatta, Szt. István Plébániatemplom (Makovecz Imre munkatársaként)
1995 Herend, Porcelánmanufaktúra Szállóépülete
1999 Ócsa, tizenkét tantermes általános iskola
2000 Ócsa, Millenniumi emlékmű
2003 Dabas, Átrium idősotthon
2003 Ócsa, Semmelrock Irodaház
2004 Bugyi, Beleznay Kastély felújítási tervei
2005 Csenger, hat csoportszobás óvoda
2007 Csurgó, járóbeteg szakellátó intézet
2007 Dabas, Szlovák tájház épület együttese
2008 Felsőpakony, ravatalozó épülete
2008 Dabas, ravatalozó épülete
2009 Ócsa, egészségügyi központ és gyógyszertár
2009 Örkény, sportcsarnok
2010 Abony, egészségház és járóbeteg ellátó
2010 Abony, katolikus közösségi ház
2010 Ócsa, Duna-Ipoly Nemzetipark bemutatóépülete
2011 Lajosmizse, ravatalozó épülete
2012 Abony, művészetek Háza – zeneiskola (Turi Attilával)
2012 Vecsés, Szegedi-család Kriptája
2013 Budakalász, egészségház
2013 Ócsa, két csoportszobás bölcsőde
2013 Budapest, Múzeumi negyed beépítési tervpályázata (I. díj – Terdik Bálinttal, Izmindi Rékával, Kovács Ákossal)
2014 Bugyi Nagyközség, sportcsarnok
2014 Ócsa, okmányiroda – rendőrség épülete
2014 Budaörs, BKK - Volán buszpályaudvar
2014 Ócsa, hat csoportszobás óvoda
2014 Dunavarsány, városháza
2015 Maglód, városháza felújítási tervei
2015 Budaörs, idősek napközi otthona
2015 Nagytarcsa, négy csoportszobás bölcsőde
2015 Maglód, hat csoportszobás bölcsőde
2015 Kaposvár, Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium bővítése
2016 Pilis, Csernai Pál Kulturális és Sportközpont
2016 Velence, Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola bővítése
2016 A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Kormányprogram keretében
- Tanuszoda, Tornacsarnok (Csanádpalota, Dabas, Tolna, Sümeg, Törökszentmiklós, Görgeteg, Andocs)
2016 Alsónémedi, művelődésiház
2016 Alsónémedi, gyermekorvosi és védőnői rendelő
2016 Vác, Cházár András szakiskola, műemléképületének felújítása
2017 Tiszakécske, ravatalozó épülete
2017 Bugyi, három gyermekszobás bölcsőde
2017 Budaörs, régészeti központ, Múzeum
2017 Kakucs, művelődésiház (Horváth Gergellyel)
2017 Maglód, egészségház
2018 Szolnok, Petőfi Szakgimnázium Kosárlabda méretű Sportcsarnoka
2018 Maglód, tizenkét tantermes általános iskola (Horváth Gergellyel)
2018 Törökbálint, nyolc gyermekszobás bölcsőde
2018 Szigetszentmiklós, EGYMI – iskola
2018 Ráckeve, általános iskola Kézilabda méretű sportcsarnoka
2019 Budapest XVIII., Gulner Gyula Általános iskola bővítési tervei
2019 Cegléd, Kossuth Gimnázium felújítási tervei (Horváth Gergellyel, az eredeti tervező Pártos Gyula – 1904)
2019 Mátraháza, edzőtábor szállásépületének tervei
2020 Gyömrő, huszonnégy tantermes általános iskola tervei
2020 Abony, ravatalozó terve
2021 Tiszafüred, termálfürdő tervei
2021 Monor, József Attila Gimnázium bővítési tervei
2022 Dunavarsány, EGYMI – óvoda, iskola, szakiskola
2022 Magyarországi Határátkelő arculati terve (Turi Attilával és Terdik Bálinttal)
2023 Szolnok, Baross Szakiskola bővítési tervei
2023 Budakeszi, multifunkcionális közösségi ház
2024 Budakalász, Egészségház bővítési tervei
2024 Sopron, Vas és Villamosipari technikum épületének felújítási tervei
2024 Mohács, Szt. János hotel tervei (Horváth Gergellyel)
2025 Szeged, Krúdy Gyula Szakiskola bővítési tervei
2025 Szeged, Móravárosi Szakiskola bővítési tervei
2025 Jászberény, Klapka György Technikum és Szakképző Iskola új tanműhelyei
2025 Örkény, négy gyermekszobás bölcsőde terve
8. Díjak
2001 Ócsa Polgárainak Szolgálatáért díj
2002 Építészeti Nívódíj (Általános Iskola, Ócsa)
2005 Építészeti Nívódíj (Idősek Otthona, Dabas)
2010 Építészeti Nívódíj (Egészségügyi központ – Gyógyszertár, Ócsa)
2010 Kulturált Településképi Nívódíj (Ócsa főépítészeként)
2011 Építészeti Nívódíj (Katolikus Közösségi Ház, Abony)
2013 Építészeti Nívódíj (Egészségügyi központ, Budakalász)
2013 Creaton díj III. helyezés (Egészségügyi központ, Budakalász)
2016 Pro Architectura díj
2019 Ybl Miklós díj
2022 Csemete bölcsőde (Bugyi Nagyközség) a „Jövőt építünk” Kárpát-medencei bölcsőde-óvodapályázat díjazott épülete
2023 Creaton díj I. helyezés (Nyolc csoportszobás bölcsőde, Törökbálint)
2025 Creaton díj I. helyezés (Cegléd, Kossuth Gimnázium felújítási tervei)
2025 BIG SEE Awards – Maglód, általános iskola
2025 BIG SEE Awards – Törökbálint, bölcsőde
2025 BIG SEE Awards – Cegléd, műemlék Kossuth
Gimnázium felújítása
9. Publikáció
2013 Magyar Építőművészet 2013/8
2014 Magyar Építőművészet 2014/3
2015 Országépítő 2015/1
2015 Országépítő 2015/3
2019 Országépítő 2019/2
2020 Magyar Építőművészet 2020/3
2014 Tetőpont Magazin 2014 április
2021 T+I (Tradition and Innovation) 2021/3
2022 Országépítő 2022/2
2022 T+I (Tradition and Innovation) 2022/4
2024 fidelio.hu 2024.09.18.
2024 mma.hu 2024. 09.12.
2025 T+I (Tradition and Innovation) 2025/7
